Finom falatok Észtországból

Bevallom, míg nem költöztem Észtországba, nem igazán hallottam a hajdináról. Vagyis hallottam róla még régebben, de számomra olyan idegennek tűnt. Másfél évembe telt, mire meg tudtam szokni a jellegzetes ízét. Itt amolyan népétel, szerintem mindenki legalább egyszer főz hetente hajdinát, aminek az észt neve: tatar. Anyósom nagyon sokat főzött, és a férjem is nagyon szereti…. Tovább »

Elég sűrűn eszünk lazacot, mert itt jóval olcsóbb, mint Magyarországon. Nagyon szeretem füstölve, sózva, vagy épp fóliában sütve. Mondjuk a lazac elég gazdag zsírban, de inkább omega 3 és 6 zsírsavakban, amik jótékony hatással vannak az agyunkra pl. Tegnap Grétával elindultunk sétálni, a postaládánál mindig megkukkantom a szórólapokat. Az időnkből kitelik, hogy a kb. fél km-es… Tovább »

Megint eltelt egy hét, és ha a blogot nézzük, úgy tűnik nem főzök semmit. Főztem tök finom rakott padlizsánt (teljes kiörlésű tésztával és besamell mártás helyett cottage cheese-zel – kodujuust.) Mire lefotóztam volna, elfogyott. Ilyen ez a popszakma. A mai rizottó is hamar elfogyott, de ez az én bűnöm, hogy keveset főztem. 🙂 Annyira vágytunk… Tovább »

Ezentúl az inzulinrezisztenciában szenvedők által is fogyasztható ételek címének végére odabiggyesztem az IR feliratot, így célirányosan megtalálják. Ennek a receptnek az eredeti változatát egy észt újságban olvastam, egyszer már meg is csináltam, ööö… rajtam kívül senkinek sem ízlett. No sebaj, a férjem válogatós, ez van. 🙂 Mostanában nagyon sok húst ettünk, ma is hús volt,… Tovább »

Régen jelentkeztem már, ennek annyi volt az oka, hogy a régi notebookomról hiányoztak billentyűk, és keserves volt rajta gépelni. Telefonról meg annyira nem lehet blogot irni.  Tegnap már nagyon megkívántam a májat, vettem is a boltban. Arra gondoltam, hogy zöldborsóval, hagymával nagyon jó kis kombó lenne. Mivel Szilveszter volt, nagy bulit nem terveztünk. Ebédre valami… Tovább »

vagyis rizseshús marhából. Sokat járunk étterembe, önkiszolgáló étterembe, vagy csak figyelem az itteni hipermárketek melegétel kínálatát. Szinte  mindenhol megtalálható a rizseshús valamilyen fajtája. Itt Pilaff-nak hívják. Nem kimondottan észt étel, és azt gondolom, ha olyan nagyon népszerűtlen lenne, akkor nem találkoznék vele mindenhol. Nagyon kevés marhahúst eszünk. A férjem nem szereti a disznóhúst, én meg… Tovább »

vagy vacsora kell, akkor lasagne. Amikor Velencében jártam egyszer és megkóstoltam az “igazi” lasagne-t…hát…öö.. csalódás volt. Valami íztelen, szagtalan, szétfőtt izét tálaltak. Valószínű csak rossz étterembe mentünk, mindenesetre csalódás volt. Cseppet sem gondolom, hogy tudok sütni, vagy jól csinálom, mindenesetre a férjem szereti, hamar megvan, gyorsan el is fogy, szóval olyan rossz nem lehet. A… Tovább »

Valamelyik  nap hallottam megint a csicsókáról. Tudtam, hogy létezik, de sosem ettem. Szerdán elmentünk Grétával a boltba és ott nézegettem a zöldségeket. Gyorsan kértem telefonos (facebookos) segítséget, hogy ez, az??? Az ember minden nap tanul valami újat. Én pedig imádok új dolgokat felfedezni. A batáta és az édeskömény után a csicsóka is rendszeres vendég lesz… Tovább »

Csirkemellel töltött gombafejek   Egyszerűen mesés volt ez a kombó 🙂 Amúgy az észtek (legalábbis akiket ismerek) a túlságosan zsíros kajákat. Megeszik, megkóstolják a magyar főztöt, de szerintem nem tudják elképzelni, hogy folyamatosan ilyen jó nehéz kajákat egyenek. Pár hónapja a sógorom fiával beszélgettünk. (8 éves). Kérdezte, hogy Gréta szokott -e magyar ételeket enni? Mondtam… Tovább »