Holnap lesz 3 éve, hogy Észtországba költöztünk. Nagyon gyorsan eltelt. Az első pár hónapban fel sem ocsúdtam a lakáskeresés és a többi hivatalos “mizéria” alól, kiderült gyeremeket várok.
Étvágyam a terhességem alatt nem volt, így az egész napos étkezés egy M betűs gyorsétterem nagy menüjére korlátozódott néhány snikers csoki társaságában. Néha eszembe jutottak olyan magyar ételek, mint pl. a pirított dara gyümölcsmártással és főtt hússal. Rajtam kívül senkinek sem ízlett, de nekem nagyon kellett akkor. Túrós táska, kakaós csiga, meg mindenféle menzai kaja. Próbáltam itthon menzásítani, mert valamiért azt az ízvilágot kívántam.
Gréta megszületett, és utána visszatért az étvágyam is.
Aki külföldön él, vagy élt egy ideje / ideig, annak nem kell bemutatnom, hogy a honvágynak milyen fázisai vannak. Nálam, és ezt szerintem többször írtam, a honvágy egyik jele, hogy nagyon kívánom az “igazi” magyar ételeket, jó zsíros cupákokat, jó édes süteményeket. Mivel Észtország nincs a világ végén, természetesen megtalálható a legtöbb étel, termék, ami Magyarországon is.
Mégis, kedves Olvasó, egy szubjektív listát hoztam neked, hogy én miket hiányolok innen, és mik vannak az első között, amiket megvásárolok, ha Magyarországra megyek.
10. Disznósajt
Hú-ha… Találtam a Prismában hasonlót, valami rulaad volt a neve, fejhús, bőrke és némi zselatin társaságában, de hiányzott a pirospaprika belőle, és az igazi disznósajt – feeling. Kb. tűzoltásra volt elég.
forrás: Pinterest
9. Tepertő, alias töpörtyű – Tepertőkrém
Na jó ezt nem nagy ördöngösség elkészíteni, de érthető okokból a 7. emeleten nem kezdek el zsírszalonnát sütni. Volt rá precedens, anyóskám nem volt tőle túl boldog. A várandósság számlájára lehet írni. 🙂
Forrás: Pinterest
8. Pannónia sajt
A számban érzem az ízét. Lehet van itt is valami hasonló, de nem ugyanaz tuti. Itt is elég sokféle és elég jó minőségű sajtok találhatóak, de mégsem ugyanaz. Hazamegyek majd feltankolok és hozok egy keveset.
Forrás: NET (elég jól megdrágult… huhh…)
7. Házi baracklekvár, ahogy a mamám csinálja
Észtország éghajlata nagyon hideg, nem kedvez a baracktermésnek, így csak holland vagy spanyol importból elérhető. Sajnos. Az íze meg sem közelíti a jó kis hazait. 🙁 Lekvárt lehet kapni itt is, valami pektinnel dúsított 5%-os gyümölcstartalommal bíró vacakot. Inkább meg sem veszem. Így a fánkot kénytelen vagyok mocsári hamvas szeder lekvárral enni 😀
Fotó: Pinterest
6. Édes-nemes pirospaprika
Van egy bolt, ahol lehet kapni “magyar” pirospaprikát kimérve, de leginkább a téglaporhoz hasonlít a színe. Kérdeztem az eladót, hogy tudja-e honnan származik Magyarországról, de azt mondta, hogy nem. Németországból importálják, valószínű a magyarok oda szállítják és onnan terítik szét Európában. Jelentőségét szerintem senkinek sem kell bemutatnom. Szerencsére a nagymamám mindig ellát engem 10 évre elengedő pirospaprikával.
Fotó: Pinterest
5. Házi bodzaszörp
Óemdzsí… Tavaly voltam otthon utoljára, pont bodzavirágzás kellős közepén. Anyával gyorsan csináltunk pár liter bodzaszörpöt. Itt érzem a számban az ízét. Hideg szódával… ohhh… Találtam amúgy itt is a Rimiben, de az is a tűzoltás kategória. Találtam bodzabokrot is, kb. a legforgalmasabb út mentén. Elmarad a bodzaszörp készítés… 🙁
Fotó: Pinterest
4. Téli szalámi
Elképzelhetőnek tartom, hogy akad valamelyik gourmet – boltban, de még nem találkoztam vele. Májusban az USÁ-ban voltam látogatóban, bezzeg ott van… Ettem elég sokat, így míg haza nem utazom feltöltöm a tartalékokat, vagy ha meglátogat valaki, akkor hozatok egy rúddal. Egyébként Észtországban is vannak nagyon finom szalámik, szoktam venni olasz Unghrese szalámit, ami valami téliszalámi utánzat. Tűzoltás…
Fotó: Pinterest
3. Gesztenyepüré
Szelídgesztenye sajnos Észtországban sem őshonos. Néha szezonban lehet kapni gesztenyét, azt hiszem olasz importot, de kb. arany áron van. Szoktam is venni. Csinálok belőle krémet, de nem tudok olyan “otthoni” gesztenyemasszát gyártani. Tudom a házi jobb, de nekem akkor is hiányzik az az íz. Néha apukám küld, így az éves gesztenyepüré adagom megmentve, szigorúan előre gyártott Schlag-Sahne-val. 😀
Fotó: Pinterest
2. Pilóta keksz
A magyar oreo keksz. ÁÁÁ nem, sokkal-sokkal jobb. Itt kapható az oreo keksz is, és kapható az észt oreo ún. Mesikäpp keksz, de ez is a tűzoltás kategória. Jó azért bevallom, hogy Amerikában jól rákattantam az oreora és megdézsmáltam a tesóm féltve őrzött magyar vaníliás karikáját. 🙂
Fotó: innen
1. abszolút nyertes pedig tádám:
A házi füstölt kolbász, ahogy a nagypapámék csinálják…
Estoniában elég sok féle kolbász van, félig főtt – félig füstölt, füstölt, moszkva vorst, kadaka vorst, nagyon sok féle. Fincsi kézműves, házikolbászok, de egyik sem olyan, mint a KOLBÁSZ. Ezt is mindig hozatok magammal. Nyilván ez sem az a kategória, amit az ember a 7. emeleten neki áll megcsinálni. Azt sem tudom, hogy hol tudnám megfüstölni. Így marad a vágyakozás. Bezzeg az USÁban kapható. Pff… Májusban ebből is jó sokat ettem…
Fotó: Pinterest
Tudom a lista nagyon személyes. Ki mit vinne magával külföldre, ha elköltözne? Mi nélkül nem tudjátok elképzelni az életet? Várom kommentben a válaszokat!
A képeket netről töltöttem, mert érthető módon nem rendelkezem ilyen ételekkel itthon. 🙁
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: